A tetovált vámpír és a holló-anya találkozása


Zoey Redbird irigyelt kiválasztottból egyszerre kitaszítottá válik. Három pasijából egy meghalt, kettő pedig örökre meggyűlölte. Barátai hátat fordítottak neki, csak az emberré változott Aphroditében és a vörös vámpírrá lett Stevie Rae-ben bízhat. Az ő segítségük azonban kevés lesz Neferet ellen, aki hadat üzent az embereknek, és arra készül, hogy vérbe borítsa az egész világot. Zoey tudja, hogy ezt mindenáron meg kell akadályoznia, arról azonban fogalma sincs, hogyan. És amikor azt gondolja, hogy ennél rosszabb már nem jöhet, Aphroditének látomása támad, amelyből az derül ki, hogy egy ősi gonosz készül újra testet ölteni…

Zoey és barátai igazán nagy kalamajkába keverik magukat, mikor tudomást szereznek az Éjszaka háza főpapnőjének disznóságairól.
A könyv elején Zo nagyon sajnálja magát (én, az olvasó, már kevésbé sajnáltam őt azokért a bakikért, amiket az előző kötetekben magára halmozott), mikor egy sor váratlan dolog történik a vámpírsuliban. Először is megtámadja az éjszaka (?), utána pedig az előző kötetben emberré vált Aphrodité is visszatér az iskolába, homlokán a vámpírtanoncok jelével. Közben Neferet is elkezdi kavargatni az üstöt, mert új vámpírjelöltet hozat az iskolába, akivel Aphroditénak látomásai támadnak, és mindez nagyon nem hízelgő Zo-nak, ugyanis Aphrodité látomásai mindig közelgő katasztrófákat jeleznek...
Ez a kötet a legizgalmasabb az eddigiek közül, mert a nagy várakozás után "végre történik valami (!!!)"- érzésem lett a könyv olvasása közben. Igaz, most is a háromszáz oldalból kétszáz oldal a felvezetés, de ez a könyv legalább összetettebb az előzőeknél, sok a kidolgozott eseménysor, viszont éppen ez a hibája, mert az írónők annyira egybe akarták rakni a könyv végén található "nagy eseménysort", hogy közben sok felesleges töltelék kezdte borítani a történetet. Ilyen például az, hogy a felettébb bugyuta vámpírbarátok válnak még bárgyúbbakká, mert szinte mindenen kapkodják a fejüket, ijedezve és csodálkozva, mint egy szőke nő(a szőke nős viccekre gondoltam, a szőkéktől meg elnézést kérek :D), ami ront a történet minőségén. Mivel a könyvben a főpapnőjük, Neferet igazán felszínesnek tartja Zoey barátait (és Aphroditét leszámítva, sajnos most az összes többi barát a Scoobie gangben kicsit felszínesre sikerült), igazán elcsodálkoztam, hogy merték kijelenteni, hogy ők igenis okosabbak ennél (igen, a könyvben ilyen egóval rendelkeznek a vámpírjelöltek, holott a vak is látja, hogy némelyik igencsak IQ csökkenésen esett át, mikor körbeugrálják Zoey-t, mint a kislányok a cuki Barbie- babákat). Szerintem minden karakternek Zo-n, a nagyin, Nefereten és Aphroditén kívül nem ártana egy kis turbózás, mert olyannak tűnik így a cselekmény, hogy Zo mellett a többiek szinte háttértáncosoknak tűnnek, nem pedig szereplőknek. Remélem ez nem megy (olyan nagyon) a minőség romlására, hiszen a színvonal most kezdett tovább emelkedni (végre) a könyv cselekményének javulása miatt. Bekövetkezett az a "nagy esemény", amire Zo és barátai vártak, hiszen kiderül, hogy Neferet mire fájlalja a fogát, és nem számítottam ennyire összetett mitológiára, mint amit kihoztak belőle.
Engem nagyon érdekel a szereplők sorsának alakulása, mert természetesen megint a tetőpontnál hagyták abba a könyvet, és áldom az agyam, hogy volt elég lélekjelenlétem, és megvettem a következő kötetet, hogy tudjam olvasni a folytatást. :D
Szóval a cselekmény nagyon tetszett, a felesleges bambulások (Zo barátainak bebutulása) rontottak rajta, viszont jó poénok is voltak benne, továbbá Aphrodité is a szívemhez nőtt. Jó pont, ahogy az apácák viszonyulnak a vámpírjelöltekhez (igen, még vallásütköztetést is csináltak, igazán vicces), jókat szórakoztam rajta.

Nekem ez a könyv mégis négy és fél pontot ér meg, mert szerintem sokkal többet ki tudnak hozni a cselekményből, de mivel ez az eddigi legjobb könyv a sorozatból, biztos meg fogom változtatni az előző kötetek pontozását. (Ha nagyon szigorú akarnék lenni, akkor csak négy pontot kapna, de végre történt már valami - ezért a plusz fél pont).

Kedvenc jelenet:
amikor Aphrodité elmeséli a látomsát Zoeynak a próféciáról
Utált jelenet: a Hollómások (pfúj)
Kedvenc szereplő: Aphrodité, Dáriusz
Utált szereplő: Hollómások

Értékelés
: 4,5 pont / az 5-ből

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal

Téma

Üzemeltető: Blogger.

Népszerű bejegyzések

2012 Reading Challenge

2012 Reading Challenge
Anonyma has read 0 books toward a goal of 50 books.
hide

Keresés ebben a blogban


About Me

Saját fotó
Rólam beszél majd a blogom.

"Az életről tudom, hogy végleges, de akadnak pillanatai, melyek felérnek az örökkévalósággal."


Followers


Recent Comments